Leggyakrabban ingatlan adás-vétel kapcsán találkozhatunk a foglaló és előleg fogalmával. Fontos nem összekeverni a kettőt.
Mindkettő a vételár egy része, mindkettő összegét be kell számítani a vételárba. Amennyiben az adásvételi szerződésünk rendben zajlik, a különbség a gyakorlatban nem kézzelfogható.
Mikor számít igazán?
Amennyiben az adásvételi szerződés során probléma merül fel, nem megy teljesedésbe, például nem tudja a vevő megfizetni a teljes vételárat vagy esetleg az eladó meggondolja magát.
Mi az előleg?
Az előleg vételárrész, mely minden esetben visszajár a vevőnek, akkor is, ha a visszalépés oka csak annyi, hogy meggondolta magát. Mértéke nem korlátozott, annak megállapítása a felek szabad akaratától függ.
Mi a foglaló?
A foglaló a kötelezettségvállalás megerősítése, egyfajta biztosíték. A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy a meghatározott összeg foglalóként kerül megfizetésre, annak jogi természetével a felek tisztában vannak. Ha ez nem kerül egyértelműen megszövegezésre, akkor az átadott összeg előlegnek minősül!
Ki fizet?
Akinek a szerződés meghiúsulása felróható. Előbbi példáknál maradva az eladó fizet, ha meggondolta magát, a vevő pedig elveszíti a foglaló összegét, ha önhibájából nem teljesít. Hitel igénybe vétele esetén különösen fontos, hogy mi kerül bele a szerződésbe, hogy ha nem kap a vevő hitelt vagy nem olyan összegben kap hitelt, akkor mi lesz a foglaló sorsa.
Amennyiben egyik félnek sem, vagy minkét félnek megegyező mértékben felróható a szerződés meghiúsulása, úgy a foglaló a vevőnek visszajár.
Mennyi a foglaló összege?
A foglaló általában a vételár 10%-a, de a felek ettől eltérhetnek. Lehet több és kevesebb is, de fontos tudni, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság per esetén mérsékelheti.
Körültekintést igényel, hogy mi kerüljön rögzítésre adásvételi szerződésünkbe, de érdemes erre energiát fordítani és akár többször konzultálni ügyvéddel, mert egy esetleges vita során ezeknek a kérdéseknek a letisztázása döntő jelentőségű lesz.