Egy házasság megromlása mindig fájdalmas folyamat, melynek a végén a házasság felbontásának elhatározása áll.
Hogyan válhatok?
A Polgári Törvénykönyv családjogi könyve szabályozza a házasság felbontását.
4:21. § [A házasság felbontása]
(1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.
(2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.
(3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.
(4) Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
(5) A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.
(6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.
A házasságot a bíróság kérelemre bontja fel peres eljárás keretében. A felek személyes megjelenése kötelező, abban az esetben is, ha ügyvéddel járunk el.
Hazánkban két lehetőség van a házasság felbontására:
1. Közös megegyezéssel történő bontás
Közös megegyezéssel lényegesen gyorsabbá és fájdalommentesebbé tehető a válás folyamata.
Ha a felek között egyezség van, akkor a bíróság a házasság megromlásához vezető okok feltárása nélkül bontja fel a házasságot. A házastársaknak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás tekintetében, a gyermek tartásában, a házastársi közös lakás használatában, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében egyezségre kell jutniuk. Bármely fenti kérdésben hiányzik az egyező akarat, úgy a közös megegyezéssel történő bontásra nincsen lehetőség.
A feleknek ebben az esetben is nyilatkozni kell arról, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott és közösen kérik a bíróságot, hogy a házasságukat bontsa fel.
Természetesen, ha nincs közös kiskorú vagy tartásra jogosult gyermek, úgy a gyermekeket érintően nem kell nyilatkozni.
Célszerű az egyezséget megállapodásba foglalni és azt már a keresetlevél benyújtásakor a bíróság részére mellékletként csatolni.
2. Bizonyításon alapuló (tényállásos) bontás
Amennyiben a felek között nincs megegyezés (akár abban sem, hogy fel kívánják-e bontani házasságukat), úgy a bíróság vizsgálja a házasság megromlásához vezető okokat. Ennek a jelentősége csak a perköltségek viselésénél lesz, a házassági vagyonjogi perben a „hibás” fél nem szenved ennek okán hátrányt.
Ebben az esetben a bíróság a bizonyítékokat mérlegelve dönt a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról, gyermek tartásáról, a közös lakás használatáról és a házastársi tartásról. Ha ezen kérdések valamelyikében egyezség van, úgy azt a kérdést a bíróság nem vizsgálja a továbbiakban. Kivétel ez alól a gyermekeket érintő kérdések, amennyiben a felek egyezsége a gyermek érdekeit nem szolgálja vagy azzal ellentétes.